DIKfK K+F szolgáltatások fejlesztése

A Debreceni Egyetem és további 5 vállalkozás kutatás-fejlesztési céllal alapított projektcége, a GOP-1.1.2-07. pályázati kiírásra beadott „A Debreceni Informatikai Kutató-fejlesztő Központ Szolgáltató Non-profit Korlátolt Felelősségű Társaság meghatározó piaci szereplővé fejlesztése az észak-alföldi régió kutatási és fejlesztési szolgáltatások piacán„ című pályázatával 10 projekt végrehajtására nyert pályázatot. Az alapító cégek egyike a Geoview Systems Kft., aki összesen 5 kutatás-fejlesztési projektet kezelt:

• Web alapú szolgáltatások kialakítása felsőoktatási integrált adatbázisra építve
• Integrált ügyfélszolgálat (Contact center) megvalósítása, helyi szolgáltató központ
• Desztináció menedzsment (intelligens turisztikai rendszerek) 
• Regionális térinformatikai rendszer és térségi integrált adatbázis
• E-learning és elektronikus közösség építés

 

TDM Projekt

A projekt célja

A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer kiépítése a hazai turizmus versenyképességének növelése szempontjából kiemelt fontosságú, ennek megfelelően létrehozása a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia legfontosabb turisztikai szervezet- és rendszerfejlesztési céljává vált.

A különféle TDM szervezetek a hazai turisztikai szolgáltatók önkéntes helyi, térségi tömörülései lesznek, működési feltételeik biztosításához a ROP forrásaiból várható pályázati támogatás. A működési feltételek egyik sarkalatos pontja a speciális TDM funkcionalitással rendelkező informatikai rendszer megléte, a kezelt adatokkal, a publikált tartalmakkal és a nyújtott szolgáltatásokkal együtt. A rendszer fő célja a helyi szakmai munka (tervezés, fejlesztés, desztinációs marketing, attrakció- és látogatómenedzsment, minőségbiztosítás, monitoring, a szakmai képzés és érdekképviselet) megfelelő színvonalú támogatása, a kellően részletes, folyamatosan aktualizált információs bázis kialakítása, fenntartása valamint a fizetőképes turisztikai kereslet tájékozódási, ügyintézési igényeinek megfelelő kiszolgálása.

A TDM szervezetek megalakításával a magyar turizmus egy, számára javarészt járatlan útra lépett. Az új - a helyi TDM-re alapozó működéshez szükséges hazai - tudás és tapasztalat csak részben áll rendelkezésre, ezért kulcsfontosságú a meglévő legjobb gyakorlatok megfelelő adaptálása, az ismeretek mielőbbi elterjesztése. Fokozottan igaz ez a TDM informatika területére is, ahol egy olyan integrált rendszerre van szükség, amely a magyar viszonyokra alkalmazható formában tartalmazza a hazai tapasztalatokat és a nemzetközi TDM „know-how”-t.

A projekt a turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) informatikai területének kutatása, egy prototípus rendszer kifejlesztése. A rendszer előkészítése érdekében 2008 közepe óta intenzív kutatómunkát folytatunk. A jelen leírás keretében összegezzük kutatási eredményeinket és egy olyan TDM IT rendszer kidolgozására teszünk javaslatot, amely megfelel a fenti követelményeknek.

A K+F projektben résztvevő munkatársak számos alkalommal konzultáltak a hazai TDM társadalmi modell kialakításáért felelős szakmai szereplőkkel, készítettek javaslatokat a TDM témájú pályázat előkészítése során, illetve több szakmai rendezvényen is tartottak előadást a projekt eredményeiről.

A projekt eredménye

A foglalási rendszer átalakítása

Az alaprendszer foglalási modellje egy összetett értékesítési folyamatot valósít meg. A szolgáltatók nem magukat az erőforrásokat (szálláshely) értékesítik, hanem az ezekre felépített termékeket. A termékek árazása során figyelembe lehet venni a turisztikai szezonokat, az ellátás jellegét, valamint komplex kedvezmények adhatóak.

A rendszer magyarországi bevezetése során pont ez az összetettsége okozta az egyik legnagyobb gondot. A szolgáltatóknak csak kis része használta ki a komplexitásban rejlő előnyöket, a termékek, szezonok kedvezmények rendszerezése, karbantartása nehezítette a szoftver bevezetését. A visszajelzésekből és tapasztalatokból leszűrhető, hogy a foglalási rendszert – a jelenlegi előnyeit megtartva – úgy érdemes átalakítani, hogy a szolgáltatók több értékesítési modell közül választhassanak az egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval járó változattól a bonyolult szállodai rendszerek előnyeit kínáló, de értelemszerűen több adminisztrációs munkával járó megoldásokig.

Az új foglalási rendszer tervezésénél egy olyan általánosan használható adatszerkezetet és funkció könyvtárat hoztunk létre, ami nem csak a szállásfoglalásra fókuszál, hanem segítségével többfajta foglalási folyamat is megvalósítható. Ez az alrendszer kezeli a szállásadókhoz beérkező szobafoglalásokat, rendezvényekre történő jegyrendeléseket, programokra való jelentkezéseket, illetve az ezekből építkező csomagok összeállítását is.

Érintett rendszerelemek:

·         Foglalási alrendszer: a foglalási adatmodell átalakítása

·         Interface: foglalással kapcsolatos lekérdezések, tranzakciók átírása

·         Adminisztrációs felület: az új foglalási modellekhez kapcsolódó elemek adminisztrációja

·         Szolgáltatói felület: új szobatükör, új foglalási modellek kezelése

·         Portál: az új foglalási modellek bevezetése a portálra

 

Külső rendszerek elérése

A rendszer tervezése során több alkalommal felmerült a külső rendszerekkel való kapcsolat, kommunikáció igénye. A rendszer belső XML interface-ének segítségével az adatok importálása és exportálása a legtöbbször biztosítható volt. A piacon lévő turisztikai szoftverek széles választéka ugyanakkor nehezíti a kommunikációt. Indokoltnak tűnt ezért egy külső, ipari szabványokat követő interface elkészítése.

Magyarországon a legtöbb turisztikai szoftver kapcsolatot tart a NETA adatbázissal, a nemzetközi platformon pedig az OTA (Open Travel Aliance) ajánlásai az irányadóak. Ezeknek a protokolloknak és adatszerkezeteknek a támogatása mellett kidolgozásra került egy olyan általános, részletesen dokumentált interface, amelynek segítségével a többi piaci szereplő egyszerűen tud adatot cserélni a mintarendszerrel.

Érintett rendszerelemek:

·         Interface: NETA adatok importálása, OTA szabványnak megfelelő adatexport és import

 

Ajánlatkérések menedzselése

Az internetes turisztikai rendszereket az online foglalások kötése mellett egyre nagyobb mértékben használják a térségről, szolgáltatókról és szolgáltatásokról történő információszerzésre. Gyakori tapasztalat, hogy a rendszerből kigyűjtött adatok segítségével a foglalást nem közvetlenül a rendszeren keresztül kötik meg, hanem előzetes tájékozódás, ajánlatkérés, alku után más csatornán: emailen, telefonon, faxon bonyolítják. Ez a folyamat több szempontból sem szerencsés. Egyrészről értékes statisztikai információk vesznek el, maradnak ki a rendszer elemzést segítő funkcióiból, másrészt többlet adminisztrációs terhet jelentenek a szolgáltatóknak.

Néhány, a piacon lévő szoftver ezt a problémát a szolgáltatók adatainak rejtésével, büntető szankciókkal próbálja kezelni. Nyilvánvaló azonban, hogy az interneten, több forrásban is szereplő szolgáltatók esetében ez csak részben nyújt védelmet, és a szolgáltató valamint a turista közti közvetlen kapcsolatteremtés hiánya, akadályozása inkább csak elriasztja a potenciális ügyfeleket.

Ahhoz, hogy a turistákat az információszerzésen túl is a rendszer keretein belül tartsuk, olyan kommunikációs, ügyintézési eszközt kell biztosítanunk a számukra, amit az egyszerűsége és szolgáltatásai alapján szívesen használnak. Lehetővé kell tenni, hogy egyszerre több szolgáltatótól kötelezettségek nélkül lehessen egymással összehasonlítható ajánlatot kérni. Az ajánlatkéréseket gyorsan, 24-36 órán belül kezelni kell, és biztosítani kell, hogy ha a turista az ajánlatok közt megtalálja a megfelelőt, akkor azt egyszerűen foglalássá konvertálhassa. 

Érintett rendszerelemek:

·         Szolgáltatók: ajánlatkérések kezelése

·         Menedzserek: ajánlatkérések menedzselése, minőségbiztosítás

·         Portál: ajánlatkérés integrálása

 

WEB Projekt

A projekt célja

A projekt célja olyan WEB alapú megoldások létrehozása, amelyek bármely felsőoktatási vagy közoktatási intézmény számára új, hozzáadott értékű szolgáltatást jelenthetnek a későbbiekben azáltal, hogy meglévő adatbázisaik egységes ajánláson alapuló összekapcsolásával könnyebben, gyorsabban, széleskörűen elérhetővé teszi az intézmények által nyújtott szolgáltatások igénybevételét.

A projekt másodrendű célja olyan nemzetközileg (elsősorban a Közép-Kelet Európai térségben) is piacképes WEB alapú szolgáltatások kifejlesztése, amely komoly hozzáadott értéket jelent a jelenleg elérhető szolgáltatásokhoz képest.

Az értéknövelt web alapú szolgáltatások a következők:

• Webes meta adat menedzsment
• Single Sign On felhasználó kezelés
• E-portfolió

A szolgáltatások alapjául a Debreceni Egyetemen használt, és világszerte elterjedt Drupal rendszer választottuk. A projekt során azonosítottunk néhány olyan elemet az alaprendszerben, amely javításra, kiegészítésre szorul. Ezen elemek javítás hozzájárul a Drupal alaprendszer stabilitásához.

A projekt eredménye

Webes meta adat menedzsment

Elsődleges cél egy olyan hatékony, PHP alapú eszközrendszer kifejlesztése, mely egységes, korszerű webes technológiákon (XHTML, XML, CSS2.1/3, AJAX, PHP5) alapuló, könnyen integrálható moduláris felületet biztosít az adatszolgáltatók számára a közzétett dokumentumok meta adatokkal való ellátására. Az informatikai és hírközlési miniszter 18/2005. (XII. 27.) rendelete a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról (leíró adatok) rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a közfeladatot ellátó intézmények nyilvános adatai egységes szempontok alapján váljanak kereshetővé. A meta adatok leírása a szabványos Dublin Core szabályzat szerint valósul meg, a rögzített meta adatok kinyerését, átvitelét az OAI-PMH protokoll írja le.

Single Sign On

Az egyetemen sok kisebb-nagyobb portál és weblap üzemel a legkülönbözőbb szinteken (egyetemi, kari, tanszéki, stb.). Szervezettségük is meglehetősen vegyes képet mutat, a legegyszerűbb HTML weblaptól kezdve a komplex PHP és Java alapú rendszerekig sok minden megtalálható. Az Egyetem valamennyi rendszere alkalmassá tehető egy közös felhasználó azonosításra, beleértve a tanulmányi rendszert az e-learning megoldásokat, egyéb portál alkalmazásokat. Az egyetem rendelkezik egy LDAP alapú felhasználó nyilvántartással, amelyet egyre több helyi informatikai rendszer használ beléptetéshez és jogosultság kezeléshez.

E-portfolió

Az e-portfólió szolgáltatás és a központi portál adta kommunikációs felület metszetén egy olyan webes PR szolgáltatást értünk, amely a portál egy jól definiált nyitóoldali szegmensében képes integráltan megjeleníteni egy adott hallgatói csoport (pl. kiemelkedő tanulmányi eredményekkel rendelkező hallgatók) e-portfólióját, az egyetemen folyó színvonalas oktatás marketing- és PR-oldali erősítéséhez.

Napjaink nyílt forráskódú, rohamosan fejlődő standard e-portfólió menedzser szoftvere a Mahara, amelynek számos szolgáltatása a jövőben szabványosításra kerül. Ezért a tervezett webes PR szolgáltatást a Mahara és a korábbi fejezetekben ismertetett Drupal portálmotor együttműködésre fejlesztjük ki.

A tervezett szolgáltatás egyrészt kapcsolódási felületet biztosítana az adatok Maharából történő átvételére a portál számára, másrészt a felhasználói oldalon elvégezné az átvett adatok rendszerezett, formázott, a portál arculatába illeszkedő megjelenítését.

 

CC Projekt

A projekt célja

A projekt célja olyan közigazgatási ügyfélszolgálati megoldás készítése, amely hozzájárul a magas szintű szolgáltató önkormányzatisághoz. A Projekt önmagában túlmutat egy call center megoldás implementálásán, mivel csekély mértékben ugyan, de szabályozott a környezet.

Az önkormányzati ügyek információinak középpontjában az iratkezelő rendszerek állnak, és hozzájuk kapcsolódik számok szakigazgatási alkalmazás. A szakigazgatási alkalmazások már a konkrét eljáráshoz tartozó tevékenységeket támogatják, az adott szakterülethez kötődő jogszabályok mentén vezetik a nyilvántartásokat, készítik el a határozatokat, készítenek adatszolgáltatást. A szakigazgatási rendszereket tekintve nem található szabvány, vagy szabványként felfogható ajánlás, inkább módszertani elkötelezettség látható, ami a munkafolyamat alapú munkaszervezést jelenti.

Az iratkezelő rendszerekkel kapcsolatban kicsit jobb a helyzet. Iratkezelő rendszere szinte minden önkormányzatnak van, ilyen-olyan megoldással. Az iratkezelő rendszerek egységesítését segítendő, jogszabályban kötelezték az önkormányzatokat az iratkezelő rendszereik bevizsgálására és tanúsítására. Azon önkormányzatok, akik tervezik iratkezelő rendszer beszerzését, kizárólag tanúsított megoldást vezethetnek be.

Sajnos a szabályozás ellenére nem igazán egységes megoldások jöttek létre, illetve a szabályozás a legfontosabb területtel, az interoperabilitással nem foglalkozott. Ennek eredményeként hiába auditált két iratkezelő rendszer, azok nem átjárhatók egyik irányból sem.

A projektben tehát elkészítettünk egy interoperabilitási ajánlást, elkészítettük a kommunikációhoz és átjárhatósághoz szükséges interfészeket. Egy auditált iratkezelő rendszerben elvégeztük a módosítást, és egy önkormányzati call center megoldásokra specializált terméket is szintén felkészítettünk ezen interfészek fogadására, kezelésére. Az interfész előnye, hogy nem kell funkciókat és vele együtt felületeket módosítani abban az esetben, ha az iratkezelő rendszer auditált.

 

RIT Projekt

A projekt célja

A Regionális térinformatikai rendszer és térségi integrált adatbázis kifejlesztése részprojekt célja olyan nemzetközileg (elsősorban a Közép Kelet Európai térségben) is piacképes regionális térinformatikai szolgáltatások kifejlesztése, amely

·         jelentős hozzáadott értéket jelentenek (azaz például egységesen kezelik a régió-kistérség-település tagoltságot),

·         adatszinten is transzparensek, átjárhatóak,

·         integrált informatikai rendszerbe ágyazhatóak,

·         piacon hasznosítható terméket és szolgáltatást nyújtanak a jelenlegi lehetőségekhez képest.

 

A projekt eredménye

A feladat mind technológiai, mind pedig szolgáltatásszervezési területen számos megoldandó kérdést vetett fel. A projekt során nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a jelenleg elérhető technológiai megoldások határait megvizsgáljuk. A térinformatikai megoldások legkényesebb része a térképi megjelenítő komponensek és azok szolgáltatáskészlete. A szolgáltatáskészletnek egyszerre kell biztosítani a szerkesztési és a felhasználói követelmények magas szintű támogatását.

A térképkezelő komponensek közül az alábbi megoldásokat vizsgáltuk meg egy-egy mintaalkalmazáson keresztül:

·         MapGuideOS

·         ESRI

·         GML

·         Google

·         WMS

 

Esélyegyenlőségi alrendszer

A mintarendszer feladata az önkormányzati szociális ellátások információinak tematikus megjelenítése. A rendszerben nem található beépített tematikus térkép, hanem maga felhasználó állítja össze azt, saját céljainak megfelelően. Természetesen az adatokat csak megfelelő hozzáféréssel lehet módosítani. Az adatmodell tulajdonsága, hogy a szociális ellátás alapadatai pontos cím szerinti bontásban állnak rendelkezésre, azonban a személyes adatok védelme miatt nem olvasható ki a személyekre vonatkozó adat. A tematikus térképkezelő fel van készítve arra, hogy területi alapon összegezni lehessen az információkat. A területi alapú összegzés szintén paraméterezhető a modellben, de ezt a paraméterezést csak az adminisztrátorok tudják meghatározni és szerkeszteni. Az összegzés típusa szintén paraméterezhető, néhány alapvető lehetőséget felkínál a rendszer (mennyiségi és érték szerinti összegzés), azonban lehetőség van további összegző algoritmus definiálására. A definiált összegző algoritmusok továbbiakban felhasználhatók bármilyen tematikus térkép készítésére. Fontos megemlíteni, hogy az alapadatokra vonatkozóan csak egy formai követelményrendszer került megfogalmazásra, és egyetlen feltétel, hogy a megadott adat a térképi cím adatbázishoz köthető legyen. Ha nem köthető, akkor a rendszer külön jelzi, hogy melyek azok a „hibás” adatok, amelyekhez tartozó címek nem azonosíthatók. Értelemszerűen, amíg egy adatsor hibás, az nem vesz részt a tematikus térképi megjelenítésben. A hibás adatok később javíthatók, akár egyenként, akár csoportosan.

 

eDemokrácia alrendszer

A mintarendszerben a beadott és megítélt pályázatok adatait lehet tematikus térképen feldolgozni. A mintarendszerben olyan térképi adatmodellt választottunk, amellyel regionális szintű térképi információk is kezelhetők. (Az esélyegyenlőségi rendszer esetén javasolt település szintű alaptérkép, hiszen a szociális juttatások is település szinten történnek.) A mintarendszer szintén lehetővé teszi különböző területi összegzések készítését, illetve az egyes területek összevonását, egységesítését. Az adatok megadása történhet kézi adatrögzítés során, illetve nagytömegű adatbetöltéssel. Az egyes adatkategóriák (jelen esetben pályázati típusok) nem előre megadott szótárakból dolgoznak, hanem a betöltött adatforrásból alakítja ki automatikusan a rendszer.

A tartalom megosztási példákat is figyelembe véve kidolgoztunk egy tematikus térkép megosztási mechanizmust. A mechanizmus lényege, hogy valamennyi adatbetöltés különböző munkaterületekre történik és ezek a munkaterületek elsődlegesen privát láthatósággal jönnek létre. Lehetősége van a tulajdonosnak publikussá tenni a munkaterületet, így ebben az esetben minden felhasználó láthatja és tud tematikus térképet készíteni. A zárt csoport kezelése esetén a munkaterület tulajdonosa megosztásra felkínálhatja a munkaterületét. A megosztásra kínált munkaterületeket minden felhasználó láthatja, azonban csak akkor éri el a tematikus térképeket, ha az adott felhasználó megosztási feliratkozását elfogadta a munkaterület tulajdonosa.

 

Környezetvédelmi alrendszer

A környezetvédelmi alrendszer olyan megoldást mutatott be, ahol a kézi és a nagytömegű adatbetöltési mechanizmusok is részesei egy-egy munkaterület adatainak. A légszennyezettségi adatok feldolgozása esetén mérési pontok helyezhetők le a térképen. A mérési pontokat dinamikusan lehet létrehozni, amelyek az adatbetöltésnél megadott azonosító adatok alapján kerülnek a rendszerbe. A mintarendszert felkészítettük arra is, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium megfelelő szervezete által publikált légszennyezettségi információkat is fel tudja dolgozni. A kiterjedt „mérési pontok” támogatására a mintarendszer az illegális hulladék lerakóhelyek nyilvántartását valósította meg. A kiterjedt mérési pontok esetén nem pontszerű az észlelőhely és a térképi kapcsolódás, hanem alakzatként lehet meghatározni azokat. A jelenlegi rendszerekkel szemben a mintarendszer lehetővé teszi, hogy az alakzatokat a végfelhasználó is úgy helyezhesse el a térképen, hogy azok a térképi információkon keresztül kapcsolódjanak az alaptérképhez. Ezzel gyakorlatilag a publikus térkép karbantartási funkciók publikálását értük el, ami korábban nehezen vagy egyáltalán nem volt megoldható.

 

Intelligens közlekedési rendszer

A mintarendszer esetén olyan megoldást kívántunk létrehozni, amely alkalmas arra, hogy speciálisabb közlekedési esetekre, útvonaltervezésre adjon lehetőséget. A jelenlegi rendszerek előre megadott feltételek mentén képesek csak az útvonaltervezésre, ráadásul azon belül is csak egy feladatot támogatnak, amikor egy darab járművet kell a kiindulási helyről a célhoz vezetni. A kialakított mintarendszer számos területen mutat újat. Az egyik újdonság, hogy részletes tulajdonságokkal lehet felruházni a járművet, amely a jármű közlekedési képességeit is figyelembe veszi. (pl. tengelyterhelési korlátozások, vagy a hosszú méret miatti fordulékonysági képesség csökkenése) Következő újdonság, hogy megadható a térképen az a terület, amely felhasználható az útvonaltervezéshez. Ez lehetőséget ad arra, hogy a térkép segítségével egyébként bonyolult hálózatot hozzunk létre. Az ilyen bonyolult hálózatok felhasználásának olyan esetekben van jelentős szerepe, amikor az útvonalszámításnál nem pusztán egy jármű navigálásáról van szó, hanem például egy elszállítandó árumennyiségről. Ebbe a kategóriába tartozik például a tömegközlekedési eszközök mozgásának szimulációja, amikor az elszállítandó árumennyiséget a közlekedő személyek jelentik. A mintarendszer fel van készítve arra, hogy bővíthető a feladat megoldási képessége, így segítségével akár elárasztási modellek, akár csatornahálózat ürítési modellek is készíthetők. Természetesen egy bonyolult feladatnál mérlegelni kell azt, hogy megéri-e az adott problémához a rendszert felparaméterezni, mert ha egy speciális eszköz rendelkezésre áll, akkor a mintarendszernek inkább a modellalkotási tulajdonságát érdemes használni.

 

e-Learning és elektronikus közösség építés

A projekt célja

Célunk egy olyan Moodle Network alapú elektronikus képzési rendszer prototípusának megvalósítása volt, amely alkalmas a Debreceni Egyetem és egyéb egyetemek e-learning feladatainak ellátására, integráltan a hagyományos oktatási tevékenységekkel, valamint a Mahara segítségével e-portfólió szolgáltatást nyújt a hallgatóknak.

A rendszer a hallgatók oktatáshoz kapcsolódó közösségi tereinek kialakításával igyekszik erősíteni a hallgatói közösségeket. Kifejezett célunk volt, hogy a végzett hallgatók számára ugyanazon az általuk az egyetemi évek során jól megszokott felületen adjon később is hasznos szolgáltatásokat (főleg a Mahara e-portfólió rendszerének keretein belül).

Ezzel a technikával gyakorlatilag fölöslegessé tehető egy külön alárendelt rendszer létrehozása, hiszen a végzett hallgatók továbbra is ugyanazt a szolgáltatási felületet használják, mint aktív diákkorukban. Ilyen módon jóval több végzett hallgatót lehet megtartani az egyetem látókörében, ilyen módon hatékonyabbá téve a diplomás pályakövető rendszert is, amely az egyetemi oktatás minőségének megítélésében játszik kiemelt szerepet.

A rendszer követelményinek kialakítása során a következő főbb szempontokat vettük figyelembe:

·         Új oktatási módszertanok bevezetése (kollaboratív tudásmegosztás, csoportos munka, vitafórumok)

·         Közös tudástár létrehozása, hallgatók ösztönzése a tudás megosztására (dokumentumtárak, elektronikus könyvtárak, feladatbankok létrehozása)

·         Új, minőségi tananyagok előállítása saját erőforrásból

·         Tananyagokhoz való gyors és egyszerű hozzáférés biztosítása a hallgatók számára

·         Elektronikus tananyagok többféle képzési formában való felhasználása (felsőfokú, felnőttképzés, OKJ stb.)

·         Tanulás menetének részletesebb nyomon követése a hallgatói aktivitás regisztrációjával:

o   mennyi időt szántak egy-egy tananyagoldal tanulmányozására,

o   milyen eredményekkel végezték el a teszteket.

·         Kapcsolat kiépítése a portálon keresztül egyéb WEB alapú szolgáltatásokkal

 

A projekt eredménye

Centralizált képzésszervezés

Az egyetemek képzésszervezési tevékenysége részben centralizált. Ez azt jelenti, hogy a karok, intézetek önállóan végzik ugyan ezt a feladatot, de az ehhez szükséges szabályozásokat, informatikai eszközöket egységesen használják.

Automatizált adatcsere

Az e-learning szolgáltatás és a képzésszervezési rendszer redundáns módon tárolja az információk egy részét. Ezek az adatok szinkronizálhatóak, és így elkerülhető a hibás adatrögzítés, valamint tehermentesíthető az oktatói kar.

Szabályozások és működés összhangja

Az e-learning és a hagyományos képzés integrációja igényli az egyetem folyamatainak egységesítését. Ellenkező esetben az e-learning kikerüli az egyetemi szabályozást, és ezzel az egyetemi autonómia jogi háttere sérül. Ezért fontos, hogy az integrált rendszer kialakításával egy időben létrejöjjön a megfelelő szabályozások mintája is.

A fentieknek megfelelően egy olyan rendszer követelményeit határoztuk meg, amely tartalmaz

·         alap infrastruktúrát,

·         testre szabott gyári szoftver elemeket (Neptun, Moodle, Mahara),

·         egyedi fejlesztésű komponenseket,

·         szabályozásokat.

A rendszer összetevőit ennek megfelelő szerkezetben adjuk meg. Fontos megjegyezni, hogy a legrészletesebben az egyedi fejlesztésű komponensek, valamint az alap infrastruktúra kerül meghatározásra, a gyári szoftverekkel kapcsolatban azokat a követelményeket azonosítottuk, amelyek mindenképpen szükségesek az egyetemi működés biztosításához.